Jól van Petike, az este még 10-kor felébredt, akkor rosszul volt egy kicsit, de szerencsére könnyen múlt és könnyen vissza is aludt. Ma éjszaka másodjára fordult elő, hogy az éjszakás nővér bejött a szobánkba, kulccsal, mert éjszakánként belülről ráfordítjuk. Megnézte Petikét, engem meg úgy felébresztett, hogy még 2 órán keresztül nem tudtam visszaaludni. Ez volt az a két óra, amikor Petike jól aludt… Először akkor rontott ránk a nővér kulccsal, úgy egy hete, amikor a fotelt nekitoltam a falnak és mögé szorult a nővérhívó. Egyébként békén hagynak itt minket, érdekes keveréke ez a hely a kórháznak és a szállodának.
Ma Martin beszédes kedvében volt, amíg Petikét masszírozta. Mivel nagyon keveset beszél angolul, akadozik a társalgásunk. De ma volt segítsége, van itt egy spanyol-kínai fordító, annak kiabált át mondatonként kínaiul a szomszéd terembe, ő segített Martinnak az angollal, érdekes volt a spanyol, majd kínai akcentussal átszűrt angol.(De ha valaki beszél kínaiul, angolul és spanyolul, a Föld népességének jelentős részével szót ért, nem?) Megkérdezte, hányan élnek Budapesten, Magyarországon. Kicsit nevetett, amikor megmondtam. Hangzhou-ban 6 millió ember él, Xiaoshan-ban , a külvárosi részben, ahol vagyunk, még 1 millió.
Kapott egy magyar állásajánlatot Martin, és valószínűleg el is fogadja.
