Szerda este van, 10 óra elmúlt, most már csendes minden. Elég húzós nap volt. A délelőttünk úgy zajlott, ahogy itt a délelőttök fognak: akupunktúra, elektromos kezelés, Martin-féle masszázs. Aztán Éva kezelte Petikét, de nem tudta befejezni, mert jöttek a nővérek előkészíteni az őssejt beadására. Bevitték ide, a 20. emeleti műtőbe, és én éreztem, hogy soká hozzák már… Jött is az orvos a tolmáccsal (ez elég rossz pillanat volt), de szerencsére nem volt baj. Csak Petike nem kooperált az orvossal, ahogy ők mondták, túl erős volt. Gyakorlatilag kifeszítette magát, nem tudták helyi érzéstelenítésben megszúrni a gerincét. Ez azt jelenti, hogy altatni kellett a mai őssejt adag beadásához, és altatásban kapja a többit is a 3. emeleten, ahol a többi műtét is zajlik a kórházban. Ez azért jobban megviselte, a délután egy részét nyugtalanul, sírósan töltötte, és hányt is. De most már jól van, szépen alszik.
De hogy ne rémítsek meg senkit, mellékelek egy mosolygós akupunktúrás képet.
