Nagyon intenzívek a napjaink, még soha nem csináltunk ennyi mindent. Egy átlagos napon Dévény-tornával kezdünk Budaörsön, délben gyógypedagógushoz megyünk, este pedig hiperbár kezelésre. Közben próbáljuk beilleszteni a bhrg feladatsort. Nagyon kemény hét volt ez, de látjuk a hatását. Azt mondanám, hogy most hogy kimásztunk a betegségből, újra olyan jól van Petike, mint Kína után. De ez nem lenne igaz… Akkor még nem tudta megtámasztani magát a karjával, most sokkal erősebb a tartása, az elmúlt egy-két napban még jobban mozgatja a fejét, és a figyelme is egyre jobb. Vigyáznunk kell, talán ő nem bír annyit, mint mi … pedig ez a menet nekünk is fárasztó.
Kedd óta szedi Petike az őssejt-kapszulát. Nem tudjuk elkülöníteni, mi minek a hatása nála, de bízunk ebben is, hogy hozzáad valamit a gyógyulásához.
Közben szervezzük a részvételünket a Doman-kurzuson, ami most Olaszországban lesz, tehát nem kell érte Amerikáig mennünk. Ma tudtuk meg az árát, engem eléggé elkedvetlenített.. Pali azt mondja, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne csináljuk….
Igazából nehéz heteken vagyunk túl, de ma mondom azt, hogy túl vagyunk. Annyi rossz hírt hallottam a magunk baján túl is, több gyerekért is aggódtunk.
Mostanra belerázódtunk a hiperbár–menetbe is. Most már a hatását is látjuk, főleg a figyelmén, meg jobban is viseli a kezelést. Nem mintha fájdalmas lenne vagy kellemetlen, csak hosszú neki végigülni azt az időt és nem szereti a fejsátrat, amit ő a maszk helyett kap a fejére.
És szigorúan csak pozitívan gondolkozunk mától!!!
