Szerdán volt a harmadik őssejt-beadás, fél háromra kiírva. Ahogy haladtunk a délelőttben, vált egyre aggasztóbbá a helyzet. Előtte éjjel nagyon rosszul aludtunk, emiatt is nyűgös volt Peti és a rá váró történések miatt is. Délre már nagyon ideges volt, feszített, harapta a száját, semmi sem tetszett. Hamar be is kötötték a kezébe a branült, és bár ügyesen elsőre meg tudták szúrni, akkora feneket kerítenek a műveletnek, hogy nagyon felzaklatták. Amikor az infúziókat hozták a beadás előtt, már annyira felpörgött Peti, hogy nagyon kétségesnek tűnt megint ez az ébren megszúrás, sokkal inkább mint a múltkor. Kértem is, hogy hadd kapja meg korábban a váliumot, egyébként akkor szokta, amikor már a műtőbe tolják. Aztán az ágyával együtt kitolták a folyósóra, be a liftbe, fel a 9. emeletre. Ott Yolanda még énelekelgetett neki egy kis kínai dalocskát, akkora egészen meg is nyugodott. Most is sikerült altatás nélkül, ami a délelőtt után nagyon nagy dicséretet érdemel. Aztán megint 6 órát kellett a hátán feküdnie, amiből az elsőt végigaludta. Az ezt követő éjszaka az itteni legjobb éjszakánk lett eddig, alig ébredt, reggelig aludt.
Másnap (tegnap) ugyanúgy, mint a múltkori beadás után, nagyon kis erőtlen volt Peti, csuklott össze, csak pihengetni szerettet, egyedül az új olvasókártyák nevetették meg. Aludt délután, aminek aztán meg lett a böjtje, este is nehezen aludt el, éjszaka is sokat fenn volt, reggel meg fél 6-kor keltünk.
Ma hosszú, korán kezdődő napunk volt, fáradtak is voltunk, de Petinek fantasztikusan jó kedve és ereje volt, úgyhogy rengeteget játszottunk, olvastunk, egészen sok Doman-os feladatot csináltunk, és sokra jutottunk az Apa által koreografált új feladatokban is, amik izomnövelő, mászás-előkészítő gyakorlatok. Konkrétan a Nyuszizás.
Reggel végre láttam a kis drága Patrikomat: Palival majdnem minden reggel skypolunk, nem hosszan, mert nekünk éppen akkor kell mennünk a masszázsra, amikor nekik még nem kell készülniük suliba, Patrikot nem szoktuk felébreszteni. Mire délután ő hazaér, itt meg már éjfél van, mi itt korán fekszünk. De ma kivételesen felébresztettük és nagyon jó volt látni. Kicsit nyújtózkodott a pizsamájában, Apához bújt, aztán felcsillant a szeme, hogy mutatni akar valamit. A konyhaasztalon már ott volt felállítva a sakk-tábla és lejátszották a szicíliai védelmet. Mi meg hajráztunk Kínából.
